Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ének a naphoz

2010.03.27

ÉNEK A NAPHOZ 1945 MÁJUSÁBAN

 
Ontsd, május napja, ránk sugarad!
Minden más évnél százszor gazdagabban!
Rabságban éltünk s hulltunk csúnya hadban,
Szükségunk van rád, május drága napja,
Erőt adj nekünk, lángra szítsd erünk,
Hogy megmutassuk, hogy már észbe kapva,
Hogy küzdeni a jóért is merünk.
 
Magyar mezőn sajradt a gabona,
Termés most nem németnek lesz belőle.
Mi volt a magyar? Hitler-katona,
Silány galádok hajszolták előre.
Hová előre? Végső pusztulásba,
Mohácsi vészbe, szégyen mélyibe,
Ó május napja, serkentsd buzdulásra,
Tüzed tisztító lángját add ide!
 
Tele vödörrel öntsd le aranyad,
Szabadságáért dolgozó magyarra,
Ki minden hitványt elfektet hanyatt,
Szemétdomb hátán méltő ravatalra.
Nézz a magyarra, aki azt cselekszi,
Mit cselekednie kell, mert magyar,
Sötétség ellen sorsát kiverekszi,
Mert élni, élni napfényben akar.
 
Napfényben élni, élni boldogan,
Lidérces multat váltva szebb jelenre,
Hogy bő verejtékkel szerzett jogon
Övé legyen jövendő végtelenje.
Hogy nézhessen a napba büszke arccal,
Mert büszkeségének alapja: tett;

Mert a világnak megmutatta harccal,

Hogy nem gazok rabjának szuletett.