Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megállt az óra

MEGÁLLT AZ ÓRA

 

E dalt még neked szánom de nem hízelgő ajándékul

hanem hogy láthattam szemed fogad tíz gyöngyház körmöd

s hogy azokban a pokolszülte feketevörös órákban

nem öltél meg engem és én nem gyilkoltalak meg téged.

 

Bezárom az ajtót s a falról leakasztom a tükröt.

 

Papíromon fekete tintafolt. Ez az éjszaka.

A sűrű csöndben volt szeretőim szemei ragyognak.