Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rómában

2011.04.07

Rómában 1938

Sok bőhusu püspök s kőaszkéta
Úgy mosolyog, mint századok óta
S táncol a nagy Dóm árnyain át -
Vágynék valamely bizalomra, melegre,
És Róma kerengve
Rámfonja az utcák néma sorát.

Reneszánsz-palotáknak dőlök az éjben,
Volt ünnep vázai közt viszi léptem
Rossz órán kanyarogva az út,
A pokolbeli eb köröz így szakadatlan -
Csak néha, titokban
Ejt szikkadt számra csókot a kút.

(Nemes Nagy Ágnes fordítása)


In Rom

Marmorasketen und satte Prälaten
Lächeln, wie sie's vor Jahrhunderten taten,
Und tanzen im Schatten des Petersdoms -
Ich lechze nach etwas Vertrautem und Warmem,
Und mich umarmen
Die engen, verschwiegenen Gassen Roms -

Ich lehne an Rinascimentopaläste -
Verwitterte Zeugen verklungener Feste
Umschleiche ich langsam zu unguter Stund,
Ein teuflischer Pudel zieht ähnliche Kreise,
Nur manchmal und leise
Küßt mir ein Brunnen den durstigen Mund.